Archívumok

Bakonyai Ökoturisztikai Bemutatóhely

A Bakonyai Ökoturisztikai Bemutatóhely 2014. augusztus 24-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A létesítmény célja a Bakonyától Eszékig húzódó Baranya Zöldút természeti értékeinek, növény és állatvilágának megismertetése az érdeklődőkkel. A gyerekek és felnőttek számára is kellemes időtöltést biztosítanak a bemutatóhelyen kialakított interaktív tanulási eszközök és a természetes anyagokból készült játékok. A látogatók megismerkedhetnek a település kialakulásának történetével a dinoszauruszok korszakától egészen napjainkig, ötletes fajátékokkal csiszolhatják memóriájukat és ügyességüket, mikroszkóp segítségével vizsgálhatják meg a Mecsek legapróbb élőlényeit és az interaktív térképen percek alatt bebarangolhatják a Baranya Zöldutat.

 

 A  fejlesztés a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, a Go Green c., HUHR/1101/1.2.2/2011 azonosító számú projekt részeként valósul meg.

IMG_3171

IMG_3131

IMG_3165

IMG_3155

 

Béda-Karapancsa

Baranya délkeleti szegletében terül el Közép-Európa ártéri erdőségeinek egyik legszebbike, a Béda-Karapancsa. A területén számos holtág és tó található, pl.: Boki-Duna, Külső-Béda, Belső-Béda, Riha-tó. Az elmocsarasodás folyamata felfedezhető a Béda-Karapancsa különböző részein. Az ilyen holtágak, tavak, mocsarak rendkívül fontos élőhelyek, a Duna-Dráva Nemzeti Park legértékesebb területei.

 

A Béda-Karapancsa területén a számtalan változatos élőhelynek köszönhetően az élővilág igen gazdag és sokrétű. A területen 57 halfajt, 215 madárfajt mutattak ki. Nemzetközi jelentőségű vízi vad védelmi terület (Ramsari egyezmény), valamint különleges madárvédelmi terület is egyben. Tagja a NATURA2000 hálózatnak.

 

Az itt kialakult sajátságos élővilágnak, mint életközösségnek – beleértve az erdőket, rovarokat, madarakat, halakat, még magát az embert is, egyszóval mindent – legfőbb mozgatórugója, lelke a Duna folyó, ezen alapszik az ártéri élet. A Duna szabályozása előtt a természetes folyamatok még sokkal jobban érvényesültek, mint manapság. A folyó a megismétlődő árhullámai révén évente több alakalommal megjárta az árteret. Megtermékenyítette annak talaját, éltető vízzel látta el az erdőket, lehetővé tette a halak szaporodását, ívását. Az áradások alkalmával érkező többlet vizet a szárazföld belsejébe vezető mesterséges csatornák, a fokok terítették szét az ártéren, feltöltve a holtágakat, tavakat, laposokat, időszakos vizes élőhelyeket létrehozva.

 

Kenuval a Külső-Béda vizén

 

Nem túlzás azt állítani, hogy a vízi világ új dimenziója nyílik meg előttünk, ha kenuba ülünk, evezőlapátot ragadunk, és útra kelünk a tündérrózsák, vízitökök, kócsagok hazájába. Szakvezető kíséretével, kenuval bejárható a Béda-Karapancsa Tájegységben a Duna hullámterén található mellékág, a zegzugos Külső-Béda. Kis szerencsével a híres és színes ártéri madárvilág képviselőivel is lehet találkozni: barna kányákkal, szürke gémekkel, jégmadarakkal, vízityúkokkal.

 

A túrák a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében valósulnak meg. Részletekről (időpontok, árak) a Nemzeti Park honlapján tájékozódhatnak.

 

Boki-Duna halászati bemutatóhely

 

Ez a gyönyörű vízterület évszázadokkal ezelőtt a Duna egy túlfejlődött kanyarulata volt, mely lefűződött, és ma holtágként él tovább. Mivel a Dunából csak közvetett úton és ritkán kap vizet, így a feltöltődése lassan halad előre.

A halászati bemutatóhelyen egy ősi vízi világba lehet bepillantást nyerni. Elődeink halfogási szokásait és eszközeit lehet kézzel fogható formában megismerni és kipróbálni. A kifogott zsákmány elkészítése és elfogyasztása teszi emlékezetessé a nap során szerzett élményeket.

A bemutatóhelyi programokról további információ a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján található.

 

Nagypartosi tanösvény

 

Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. De nyújt információt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is. Madármegfigyelő túrák gyakori helyszíne.

 

Fotó: MTI fotó – Kálmándy Ferenc

 

Kékfestő Műhely

A nagynyárádi műhelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere 1947-ben kezdte a munkát. Ma unokája, Auth Andor, a Népművészet Ifjú Mestere viszi tovább a kékfestés különleges népi iparos mesterségét.

A műhely állandó nyitva tartással várja a látogatókat, akik a mesterek szakszerű vezetésével megismerhetik a teljes munkafolyamatot és a kékfestéshez használt eszközöket is.

 

Az első helyiségben látható a pamutanyagot főző üst, a hengeres, folyékony keményítőt felvivő gép, a szárító- és simító berendezés. Külön terem a mintázásé – a közel félezer (!) nyomódúc közül a legtöbb közel száz éves, de vannak 150-160 évesek és olyanok is, melyeket Sárdi mester maga készített. A másik három műhelyrészben 1886-os, a méterárukhoz szükséges, eredetileg gőzmeghajtású mintázó- és szintén 120 év körüli mángorlógép, a három méter mély festőkád, a szárító és mosóberendezések, mángorlók láthatók.

 

A kézműves termékekből a kis üzletben vásárolni is lehet, kaphatók terítők, kötények, ingek, szoknyák.

 

Évente júliusban kerül megrendezésre a Nagynyárádi Kékfestő Fesztivál, mely amellett, hogy a kékfestés ünnepe és egyben tisztelgés a mestereknek, néptáncbemutatókkal, népzenei koncertekkel és családi programokkal, kézműves vásárral és gasztronómiai különlegességekkel várja a látogatókat.

 

Középkori Egyetem

Az 1367-ben alapított és Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt középkori egyetem feltárása 1985-ben kezdődött. A kutatók román kori falmaradványokat, oszlop- és szobortöredékeket, valamint egyebek mellett gótikus és reneszánsz emlékeket, faragványokat találtak, az Aranyos Mária kápolnában pedig felfedezték az intézmény fenntartójának, Koppenbachi Vilmos pécsi püspöknek a síremlékét. A feltárást követően hozzáláttak az épület helyreállításához is, melynek eredményeként nyílt meg és a nagyközönség számára is látogathatóvá vált Magyarország első egyetemének épülete.

 

Az 1367. szeptember 1-én, Pécsett alapított egyetem (studium generale) rövid, mindössze néhány évtizedes működése nem bővelkedik forrásokban. Létrehozása szervesen illeszkedik a közép-kelet-európai egyetemalapítások sorába. Az intézmény létrejöttében Koppenbachi Vilmos pécsi püspök szerepe kulcsfontosságú volt. Az alapítás hátterében elsősorban a királyi diplomáciában résztvevőkkel szemben támasztott igény állt, miszerint a tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen egyházjogi képzettséggel rendelkezzenek.

 

A pécsi studium generale a padovai egyetem felépítését vette át. Élén a mindenkori püspök állt kancellárként. Az ő kezében összpontosult a tulajdonképpeni hatalom, így ő gyakorolt joghatóságot a diákok és a professzorok felett, s ugyancsak ő kormányozta az intézményt. A sikeres vizsgát követően a kancellár adományozta az akadémiai fokozatokat a jelölteknek.

 

A középkori pécsi egyetem működését megkísérelték többen egészen a 15. század derekáig, végéig, hovatovább néhányan egészen 1543-ig kiterjeszteni. Bizonyosnak látszik azonban, hogy az erősen Vilmos püspök személyéhez kötődő pécsi studium generale az alapító halálát követően hanyatlásnak indult. Legtekintélyesebb professzora, Galvano di Bologna elhagyta Pécset, 1374-től már ismét Itáliában tanított. Alsáni Bálint püspök még betöltötte a kancellári hivatalt, azonban vélhetőleg püspöksége idején szűnt meg az intézmény működése, az 1390-es években. Biztosan nem működött már universitas Pécsett az óbudai egyetem alapítása idején (1395).

Forrás: www.pecsorokseg.hu

 

Kopácsi rét

Područje Parka prirode Kopački rit nalazi se na krajnjem sjeveroistočnom dijelu Republike Hrvatske, odnosno dio je širega geografskog područja istočne Hrvatske. To je ravničarski dio geografske cjeline Baranje, u sastavu Osječko-baranjske županije, pretežito nizinskog područja između rijeka Drave i Dunava te državne granice s Republikom Mađarskom. Prostire sjeverno od rijeke Drave od ušća Drave u Dunav te uzvodno Dunavom na njegovoj lijevoj i desnoj obali do nekadašnjeg pristaništa Kazuk. Istočna granica Parka prirode utvrđena je Državnom granicom prema Republici Srbiji.

Kopački rit je poplavno područje nastalo djelovanjem dviju velikih rijeka, Dunava i Drave. Sjeverno, južno i zapadno od Parka prirode nalaze se značajne poplavne površine koje se protežu do Batine na sjeveru, Bijelog Brda na jugu i Donjeg Miholjca na zapadu.

Kopački rit je otvoren posjetiteljima. Razgledavanje parka, izlet brodom, poućna staza.

szakadas prilaz

LOPOČ